IX/1

Sziasztok! Tegnapra akartam hozni  a részt, de felhívtak páran és lett egy spontán buli. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy úgy gondoltam ketté veszem a 9. részt, így itt az első fele. Jó olvasásst kívánok. A részletet itt is kiemeltem. Szóval csak ennyi lenne  a közlendőm! Puszi nektek (L)(K)
Ja és köszönöm a több mint 1000 kattintást! (:

Sergioval való beszélgetésem után,már nyugodtan aludtam és csak a vizitkor keltem fel.
-Reggelt doki!-mondtam, egy ásítás kíséretében.
-Neked is . Ugye nem baj, hogy tegezlek?
-Nem . Csak nyugodtan.
-Beszéltél édesapáddal  tegnap este?
-Igen. Összevesztünk. Nagyon csúnyán vesztünk össze.
-Beszéljek vele?
-Felőlem!-mondtam egy vállrándítás kíséretében.- Doki mikor mehetek el holnap?
-Reggel még megnézlek és utána megírjuk a papírjaidat így a délelött folyamán már mehetsz is haza. Madridba viszont fél évig havonta kell menned az orvoshoz. Vért vesznek és minden szerved működését megnézik.
-Rendben-mondtam egy bólintás kíséretében.
-Végeztünk. A heg is rendben van. CSak semmi hirtelen mozdulat legalább 1 hétig. 3 hét múlva elkezdheted terhelni a szervezeted. Azaz 10 perc futás, majd 20 és így tovább. Ezt napi szinten. Rendben?
-Igen. És köszönöm doki.
-Nincs mit, hiszen ez a munkám. Valamint mi tartozunk neked köszönettel. Nem sok ember vállalta volna fel, hogy segít az egyik családtagján viselve a kockázatokat.
-Erre tanítottak kiskoromtól kezdve. Alap dolog, hogy segítek a családtagoknak.
-Ez csodálatos dolog. Én most megyek majd este jövök addig is szép napot!
Amint kiment a doki bejött Sese, Iker, és az öcsém.
-Sziasztok!-mondtam miközben felültem .
-Szia Manó!/Törpee!/Tesó-jött a 3 válasz egyszerre.
-Na mizujs?-kérdeztem
-Ezt mi is kérdezhetnénk. Amúgy semmi. A tesód tök jó fej!-mondta Iker.  Apuddal is megismerkedtünk. David szerint ki van fordulva magából, nem tudod miért?
-De igen. Tegnap este elmondtam neki, és kiakadt veszekedtünk a végén kitagadtattam magagam. röviden tömören ennyi.
-Kitagadott? Vivianne Marie Shepherd! Mégis mit mondtál neki? Mi lesz velem nélküled?
-Igen. Ne hívj a teljes nevemen.  Az igazat. Semmi ugyanis  megmondtam, hogy veletek ugyanúgy tartom a kapcsolatot, csak vele nem.  Ennyi. Ja és ma pakolj be magadnak jössz ki hozzám 1 hétre legalább. 
-Nem hívlak a teljes neveden , csak kicsit felhúzott a dolog. De tényleg mi lenne velem nélküled? Akkor börönd? Focis cuccokat vihetek?-nézett rám boci szemekkel.
-Semmi  nem lenne veled nélkülem vannak barátaid  ők helyettesítenének. És igen böröndöt hozz amúgy is mondani akartam.
-A Te helyed senki sem veheti át! Emlékszel amikor 3.-ban megvert a Patrik te meg bementél és kiosztottad? Azóta van ilyen erős kötelék közöttünk. Te vagy a Tesóm és senki sem vehet el tőlem!-mondta és megölelt.
-Én sem?- jött oda Sergio, és adott egy puszit a számra.
-Miről maradtunk le? -kérezte  az öcsém és Iker.
-Mit akartok tudni?
-Mindent!-jött egyszerre a válasz.
-Ez ilyesztő, nem akarjátok abba hagyni?
-Nem!
-Akkor mi sem mondunk semmit.-válaszoltunk Sergioval egyszerre.
-Akkor is meg fogom tudni!-mondta Iker durcásan . -Rá fogok jönni, csak kell egy kis idő.
-Hajrá, de nem tudsz majd minden részletet.-mondtam egy kacsintás kíséretében.
-Na légyszíííí Növérkéém!-jött oda hozzám Dávid és bújt hozzám.
-Nem. A-a nem mondok semmit.
-Sergio -fordult felé a tesóm boci szemekkel.
-Hát beszélgettünk. Ennyi.
-Miről?-faggatózott Iker
-Nem mondom meg.-mondta Sese.-Vii szeretnél felkelni?
-Igen mert már zsibbad a hatalmas seggem. És a hátam is fáj már a fekvéstől.
-Nem is nagy a segged!-mondta Iker és Sese egyszerre, de erre az öcsém rákontrázott.
-Dehogynem! Az enyém sokkal kisebb és sokkal feszesebb-mondta öntelten.
-Öcsi homó lettél?
-Én, dehogy . Mit képzelsz Te?-
-Sokat! De tudsz valamit a másik nővéredről?
Neked van még egy testvéred?-kérdezte Iker.
-Nem nincs . Már csak az kéne!-akadt ki az öcsém.-Csak a legjobb barátnője és Ő olyan mintha a Vivi húga lenne és az én nővérem.
-Na hugi, holnap mikor is jöhetsz ki?-kérdezte Iker
-Hugi?! Am a reggeli vizit után kiengednek. Jössz velem illetve velünk autóval vagy elkényelmesedsz és repülővel jössz vissza Madridba?
-Igen hugi. Tudod , nagyon a szívemhez nőttél ez alatt a rövid idő alatt és Sara is nagyon megkedvelt a vacsi alatt. Amikor elrohantál senki nem értette, hogy miért és Nando is csak annyit mondott, hogy gondok vannak itthon azonnal hozzád mentünk egy páran, de akkor már nem voltál ott. nagyon megilyedtünk. Marcelo kapott észbe elöszőr és hívta Mou-t hátha tud rólad valamit.  De mivel ő nem mondott semmit, ezért átmentünk Miriamhoz, aki mondta, hogy hívtad, és elkotyogta, hol van a pótkulcs, azzal bementünk a házba  megtaláltuk a noteszed amiben telefon számok meg ilyenek vannak beírva megkerestük a tesódét s felhívtuk. Reméltük megért minket. Mesut beszélt vele németül íyg megtudtuk, hogy hovamentél és mit akarsz csinálni.  Az edzővel megbeszéltük, hogy melletted szeretnénk lenni. Meg is engedte, de azzal a feltétellel, hogyha visszamegyünk nekünk 3x annyit kell edzeni. Bele is egyeztünk. Ha láttad volna Sergio arcát amikor nem találtunk ott a házadnál! Sík ideg volt. A haját tépte. Állandóan azt hajtogatta biztos valami bajod esett.
-Khm Iker abba hagynád?!-mondta Sese
-Nagyon kis édes volt. Nem akartok randizni esetleg? Ha az öcséd sem zavarna, mert lehetne addig nálunk kiváncsi vagyok milyen kapus. Meg mutatnék neki pár fogást. -csacsogott tovább Iker. - David benne lennél? Esetleg még találkozhatnál pár válogatottal, és egyebek . Na? Mit gondolsz ez a két személy itt mellettünk összeillik? Mert szerintem igen. De nem?
-Hogy tudsz te ennyit beszélni?-kérdeztem
-Hmm benne vagyok Iker. Tudod a tesóm nagyon régen volt boldog , neki is kijár ennyi. A meghívást pedig elfogadom. Jó lenne. De csak akkor ha nem zavarok.
-Nem nem zavarsz azért ajánlottam fel. De nem csak Vii volt régen boldog, hanem Sese is. Tudod csak akkor amikor Larával kezdett el találkozgatni.
-Most miért kell minket kibeszélni?-kérdeztem immáron állva. Nagyon nehezen keltem fel.Fájt ahogy felkelek. -mintha mi itt sem lennénk. -mondtam és felvettem a köntösömet, meg a papucsomat és kimentem a szobából. -Maradjatok csak. Nekem szükségem van egy kis kávéra.
-Megyek veled.-mondta Sergio.
Lassan kivánszorogtam a folyóson , majd a kávéautómata felé fordultam és megvettem magamnak az életmentő forró koffeintartalmúnak nem nevezhető löttyöt.
-Szerinted meddig fognak még rólunk fecsegni?-kérdeztem.
-Nem tudom, de rettentően zavart. Főleg, hogy Iker felhozta az exemet.
-El tudom képzelni. Jóhogy nem a szexuális életünkről beszélgetnek.!
-Hidd el ezek képesek lennének arra. De mit szólnál ha azt arandit amit Iker is annyira emlegetett hamarabb megtartanánk? Mondjuk miután visszaérünk másnap egy ebéd? Vagy egy vacsi+ egy film?Hmm? Ha vacsi akkor én főzök!
-Nem is tudom.-mondtam egy mosoly kíséretében-Ám legyen . A vacsi jól hangzik. Afilmet kiválaszthatom én?-rebesgettem a pilláimat mint Törpilla.
-Rendben. Rádbízom. De elárulod, hogy mit?
-Nem, ugyanis még én sem tudom. De valami akciós autóvesenyesre.
-Mint a halálos iramban szériák?
-Ühüm -bólogattam. -De keresek valami jót. De menjünk vissza. Kezdek fáradni. Ellustultam.
-Na gyere-mondta és belémkarolt.
-Az igaz amit Iker mondott?Hogy ideges voltál?
-Igen-vallotta be és az arcán egy kis pirosság jelent meg. -Nagyon féltem azt hittem valami más van a dologban. Tudod már amikor először találkoztunk már akkor megindult bennem valami. Ott áltál egy törölközőbe tekerve és aranyosan néztél ránk. De amikor este megláttalak abban a ruhában a szavam is elált. Mikor kiosztottad Crist csak néztem. Már akkor rájöttem, hogy nem olyan vagy aki elolvad egy szép mosoly láttán. Akkor eldöntöttem, hogy valahogy közel kerülök hozzád. Aztán mikor "megvicceltél minket" na akkor egy pillanatra még a szívverésem is megált. Utána amikor megcsókoltál akkor már tudtam, hogy nem tudnék csak a barátod lenni.
-Pedig ne tudd meg milyen zavarban voltam akkor amikor láttál elöször. Amúgy nem bírom az egóbajnok embereket.  És ne tudd meg mi játszódott le bennem amikor megcsókoltalak. Állandóan az kattogot az agyamba. Biztos, hogy jó - e ez így.
-igen, jó volt az úgy. Csak kár , hogy nem merültünk bele.
-kényelmes a cipőd?-kérdeztem mosolyogva
-igen , de miért?
-mert menj a fenébe a perverzitásoddal együtt.-mondtam és sietősebbre vettem a tempómat. Hamar be is értem a szobába és Iker mögé bújtam be.
-Ments meg légyszííííí-néztem rá boci szemekkel.
-ŐŐŐ miért is?
-Hááát elküldtem Serigót .
-Hova?-nézett rám értetlenül.
-Megkérdeztem tőle, hogy kényelmes -e a cipője? Mert akkor elmehet a fenébe a hülye perverzitásával együtt
Ikerből persze egyből kifakadt a nevetés, ezt követte az öcsém, majd bejött Sese is és csak nézett, hogy miért fekszik az öcsém és Iker a földön a nevetéstől.