VIII.

 Sajnálom, hogy most hoztam részt ! Kicsit el vagyok havazva!



A srácok és anyuék itt voltak velem addig, amíg le nem járt a látogatási idő.  Az esti vizit közben megbeszéltem a dokivalm, hogy átmegyek apához és elmondom neki.
-Csak nyugodta. Én nem bánom.Sőt sok sikert kívánok!-mondta dr. Kovács és kiment.
Felvettem a köntösöm, beleléptem a papucsomba és átmentem apához a másik folyósóra.
-Szia apa!-nyitottam be a terembe
-Vivi kicsim, Te itt? és miért van rajtad köntös? Talán beteg vagy? Esetleg valami komplikáltabb? Milyen MAdrid?-csak jöttek sorba a kérdések.
-Apa kicsit lassabban.  Tudom, hogy kérdezted már a dokitól, hogy kié a  donor. Azért jöttem, hogy elmondjak mindent.
-De honnan?
-Anya zokogva hívott fel, hogy leállt a veséd, én autóba pattantam és azonnal haza jöttem hajtottam mint az állat meg sem álltam csak egyszer a határ elött így másnap késő délután már itt voltam. Te nem tudsz róla, de amint kiderült, hogy fent vagy a listán én egyből eljöttem és megnézetettem a vesém.mint kiderült neked is jó. De nem ez a lényeg. Téged akkor éppen gépek tartottak életbe, amikor ideértem. Azonnal megműtöttek, mert anyának mondtam, hogy intézze el. Apa te az én vesémmel élsz. És nem azért mert kötelleségnek tartottam hanem azért, mert a szívem azt diktálta. -mondtam halkan szinte suttogva.
-De mégis hogy tehetted ezt magaddal?-mondta dühösen
-Úgy, hogy Te és a CSALÁD sokkal fontosabb nekem. Sőt tudod nagyon jól Te vagy a  mindenem, ugyanis Te és a Mama neveltetek fel, ez nem azt jelenti, hogy ne tenném meg anyának. Mert neki is megtenném . De én szeretném azt, hogy sokáig élj. Erős szervezetem van ki fogom bírni ne aggódj! Én elleszek így  nem kell aggódnod. Mindig csak komolyabb bajaim voltak. Soha nem fordultam egy kis semmiséggel orvoshoz.  Azt is tudtam mire vállalkozok azzal, hogy odaadom az egyik szervemet. És legyél oly kedves ne legyél rám mérges. inkább örülj annak, hogy élhetsz. Sokan akik ugyanígy vannak mint te a fél karjukat adnák.
-Tudom , hoyg fontos vagyok neked. Te is fontos vagy neem, mivel te vagy az én kis hercegnőm. Soha de soha nem felejtem el azt amit értem tettél.De megmondom a dokinak, hogy adja vissza neked. jobb lenne nekem meghalni.
-Szóval inkább meghátrálsz mintsem élnéd az életed?Hogy lehetsz ilyen? Attól,hogy én nem vagyok itt veletek attól függetlenül nem tudom feltünt- e de van egy öcsém aki ugyan úgy számít rád mint ahogyan én is. Veled tudod jól megtudok mindent beszélni, de anyával nem. 
-Igen tudom, hogy itt a Dávid. De sokkalta jobb lenne nélkülem?
-Nem ugyanis teljes életet élhetsz.
-Én már soha nem élhetek teljes életet, mivel tudom, hogy a lányom egy része bennem van. -jött a bunkó válasz.
-Tudod mit! Inkább soha többet nem beszélek veled. Soha sőt ha a diplomámat vehetem át Te nem leszel ott, vedd úgy, hogy kitagadtál. Én mostmár nem tartozom a családhoz.Vagyis hozzád semmi közöm . De csak úgy szólok, az öcsém kijön hozzám 1 hétre amint kiengednek. -mondandóm után kimentem a kórteremből, ezzel jelezve, hogy elveszített. A folyósó végén már ömlöttek a szememből a könnyek.Nagy nehezen visszatértem a "szobámba" , de meglepődésemre Nando ült ott.
-Héé jól vagy? Mi a baj Kislány?
-Nem vagyok jól. Most jövök aputól, elmondtam neki. Összevesztünk, a végén pedig én kimondtam, hogy akkor tagadjon ki a családból. De megmondtam neki, hogy az öcsém jön ki velem madridba 2 nap múlva. -mondtam az ágyon ülve, hüppögve.-Miért ilyen nehéz?
-Gyere ide kislány-mondta ,ott ült az ágy melletti fotelben.Oda csoszogtam hozzá,Ő lehúzott az ölébe és pedig hozzábújtam mint egy kiscica.A könnyeim még mindig folytak. - Tudod, van aki némán ül, van aki megőrül, van aki tűr, és van aki elmenekül, de néha van aki küzd, és néha van aki nyer, ha kell belehalok, de nem adom fel..(-ez a mondat a  KEROZIN- BONNIE ÉS CLYDE c. számából származik)NEm fogom feladni. Csak azértis megmutatom neki, hogy megállom a helyem a nagyvilágban.  Még Mourinhon,és a vezetésen kívül senki sem tudja , mert meglepetést akartam okozni, de a Realnál én vagyok az új masszőr.
-Ez nagyszerű törpi-mondta és adott egy nagy cuppanósat az arcomra.- Te leszel az egyik legjobb!
-Miben lesz az egyik legjobb? -jött be Sergio is.
-milyen jó a füled. -mondtam. -De te mégis , hogy kerültél ide?
-a dokival beszéltük meg , hogy itt lehessünk veled éjszaka.
-De jó nekem!-mondtam egy kicsit örültem, hogy itt lesznek velem.
-Milyen boldog valaki!-mondta Sese-Te sírtál!-jött közelebb hozzám.-Mi történt Kicsi?
-Apa történt. Elmondtam neki mindent , aztán összevesztünk a végén kinyögtem, hogy akkor tagadjon ki. Kijelentettem , hogy az öcsémmel és anyával akkor is tartom a kapcsolatot. És ott hagytam.-mondtam egy szússzal.
- Jézus, beszéljek vele? -Sese
-Nem nem kell. majd lenyugszik, és rájön arra , hogy nekem volt igazam, de soha nem fogja nekem bevallani, hogy igazam volt. Miután  lenyugszott jön a bocsánat kérés ezerrel. De engem nem fog érdekelni. Túl nagy tüske ez már nekem. Túl sok volt belőle. Hiába nevelt fel Ő hiába imádom Őt annyira nem egyszerűen ez már túl sok volt nekem.-mondtam egy ásítás kíséretében.
-Álmos vagy?-kérdezi Nando akinek még mindig az ölében ülök és a hátamat simogatja.
-Kicsit. Amikor kicsi voltam és nem tudtam elaludni, apa és a mama ugyaígy altattak el-mondtam egy mosoly kíséretében.-Viszont  én 2 nap múlva már mehetek haza. Hále lúja. Otthon összeszedem az öcsémet és megyünk vissza Madridba. Jöttök velünk?  Vagy repcsivel inkább?
-Én megyek vissza Ollalához, és a kicsikhez. -Nando Oli nevénél egy aprót fintorgott, de a kicsiknél felcsillant a szeme.- Már hiányoznak.
-Ha nem jöttél volna Te is ide , már régen velük lehetnél. Ezekután én megleszek, nem lesz semmi gond. Menj inkább hozzájuk, nagyobb szükségük van nekik Rád mint nekem!
-De igen, mert úgy érzem benned egy nagyon jó Barátra tettem szert. Oli tudja , hogy hol vagyok és miért. Nem foglak itt hagyni.
-De igen itt fogsz hagyni , mert ha nem akkor páros lábbal rugdallak vissza  Chelsea-ig.
-De!-próbált ellenkezni
-Nincs De. Nyomás pakolni. Tudom, hogy ki tudsz menni.
-REndben. Azért telefonon tartjuk a kapcsolatot?
-Még szép. Nem hogy csak telefonon, de Skype-on és ha végre neki állok dolgozni, és tudod félre tenni, akkor még meg is látogatlak Titeket. REndben?
-Igen. Hiányozni fogsz majd törpi.-mondta átölelt és felállt velem a fotelból.-Mondd csak Te vaságyastól vagy 40 kg?
-Nem én vaságy nélkül  vagyok 45.De tegyél le, mert nek akarok leesni. Nem kell nekem egyéb műtét.
-Nyugi, nem foglak. Hiszen fekve nyumón többet nyomok mint Te.
-Nem ér a kisebbet cikizni, sem bántani-mondtam durcás hangon.
-Nem cikizlek, sőt mégcsak nem is bántásból mondom. Tökéletes az alakod. Csak a kész tények elé állítottalak-mondta Nando és átadott Sergionak.
-Na én mentem Pápá, majd keressük egymást . Sziasztok. Legyetek rosszak!-és egy kacsintás kíséretében kiment.
-Ez normális?-néztem Sesére.
-Ahha. Kicsit zakkant , de így szeretjük.  De Te jól vagy? 
-Igen jól, vagyis nem mert lelkileg taccson vagyok, de igen testileg jól érzem magam.
-Hidd el, elöbb útóbb megbékél.
-Az lehet, csak túl sok volt nekem, az eddig kapott tüskék száma. Mostmár kész. Vége. Nem érdekel.
-De hiszen az édesapád.!-mondta kicsit élesebben
-Az lehet, hogy vérszerint igen, de gyakorlatilag már nem. Nem fogok többé sírni miatta.
Ramos csak sóhajtott egyett.
-Mi itt vagyunk neked. Támogatunk. Legyen bármi amiben tudunk támogatunk. Mou is megkérdezte, hogy mi történt veled. Elmondanád végre, hogy miről beszéltetek amikor jöttem és a Mester miért érdeklődik ennyire utánad?
-Holnap ha a iker és Marcelo is itt lesz elmondom jó?
-Na lééégyszíííííí-nézett rám boci szemekkel.
-Na jó elmondom.- Odahajoltam a füléhez, és halkan megsúgtam, neki -Majd holnap megtudod. De tegyél le légyszííííí-mondtam
-Deolyan jó így ! Nekem kényelmes. És végre a kezeim közt vagy.
-Az lehet, hogy neked kényelmes meg minden, de nekem rohadt szar, mivel 1. kényelmetlen, 2 tériszonyom van.
-Na jó megkegyelmezek neked és leraklak.
-Köszönöm. -mondtam elmentem az ágyamhoz, és lefeküdtem. Hasravágtam magam.-Sergio, van egy kiskutyáspárna a táskámba odaadnád?
-Te kispárnát hordasz magaddal?
-Az a kispárna már sokmindent megélt. Az oviban az volt a párnám. Az a párna az életem! Anélkül nem tudok aludni.
-Tessék. -adta oda .- Aludni szeretnél?
-Ühüm.-és lecsukódtak a szemeim. Álmomban újra összevesztem apuval. A könnyeim , megint elkezdtek folyni. Soha nem sírtam még álmomban. Ez volt az első. Sese persze egyből a legrosszabbra gondolt.
-Fáj valamid? Hívjak orvost? Nővért?-kérdezte aggódva
-Nem fáj semmim, csak a vitát almodtam újra. Nyugodj meg. Tényleg semmim se fáj a lelkemen kívül.
-Phú.-fújta ki a levegőt. - Tudod nagyon aggódtam amikor elrohantál.  Aztán bejött Nino és mondta , hogy gondok vannak.  Mindenki tiszta ideg lett egy pillanat alatt. 
-De hiszen a egy csomó emberrel akkor találkoztam elöszőr.
-Hamar belopod magad az emberek szívébe az optimistaságoddal.-mondta egy mosoly kíséretében.Ezt akérdést muszáj feltennem. Mit éreztél akkor amikor megcsókoltál?
-Nem tudom . Akkor zavaros volt lett minden. De jól esett, viszont mi nem lehetünk együtt!
-Miért? Hiszen nagykorú vagy! Vagy esetleg van valaki az életedbe?
-A korkülönbség.
-Az csak egy szám , mondj egy elfogadható okot!
-Mivel az egyik alanyom leszel így amiatt sem.
-Alany? -nézett olyan wtf fejjel
-Meglepetésnek akartam de akkor elmondom. Én vagyok az új masszőr a Realnál.
-ŐŐŐŐ..
-Igen? Mást is tudsz mondani?
-Ezzel most megleptél. Ennek nagyon örülök. Suli mellett tudsz majd dolgozni? Igen ezt Josénak is megmondtam. Sőt azt is felajánlották, hogy az orvosi csoport mellett lehetek gyakornok majd.
-De ez szuper! Tudja valaki?
-Nandonak mondtam el, amielött bejöttél volna.
-Ez a hír teljesen meglepett, de nagyon örülök neki. De ez még mindig nem ok. Szóval?
-Nem is tudom. Én szóval eléggé kedvellek meg minden, de ez kevés lenne egy kapcsolathoz. Meg kell ismernem téged ahhoz, hogy bele tudjak menni egy kapcsolatba. Elfogadható indok?
-Igen. Mit szólnál ahhoz, hogy ha visszamennénk akkor elmennénk valahova?Mondjuk egy kávét meginni ?
-Én szívesen belemennék, de az öcsém is jön velem egy hétre . Megígértem neki, hogy visszajöhet velem.
-hány éves?-kérdezte
-12 éves. És focizik.
-Akkor no problémo. Marceloval úgyis jól kijött, meg Messel is . Elmennek fociznak együtt, valamelyik nap. Na  benne vagy?
-Jó legyen. De mi lenne ha velem jönnétek haza? Mármint autóval. Én vezetek ti dumáltok. Na benne vagy?
-Megbeszélem a többiekkel . Én akkor elfogadom. Kíváncsian várom a vezetői tudásod -mondta nevetve.
-Bolond vagy!-eresztettem meg egy mosolyt kitudja hány óra elteltével.