I.

-Apa légy szíves hagyd abba! Mindent tudok a védekezésről, ha nem tünt volna fel 18 éves vagyok valamint már nem vagyok szűz!-mondtam kicsit hangosabban a kelleténél, így csak enyhén néztek hülyének  a Népligetben. Félek a repülőktől és magasságtól, így nem repülővel utazom Madridba.- Igen most azt gondoljátok, hogy megint egy unalmas sablon történet jön, lehet, de nem biztos.-Szóval Budapesten a Népligetnél a Madridba tartó buszomra vártam a családommal. Anya , apa , az öcsém és a nagymamám. Drága jó mamám annyira sírt, kérlelt , hogy ne menjek ki hiszen itt is tudok dolgozni nyáron, és ráérek csak akkor elutazni Madridba amikor már váge van a nyárnak, de makacsságomnak hála anyukámék elengedtek elöbb . A mamám vett egy házat a ballagásomra és az érettségimre, de mivel a madridi nővérképzőre jelentkeztem ezért már alapból itt vett nekem egy kis lakást. Ezért életem végéig hálás leszek neki. Anyáék pedig fizetik a számláimat. Ez is levesz rólam egy kis terhet. De a megélhetésemhez dolgoznom kell. Ezért az érettségi mellett csináltam egy masszőr tanfolyamot, valamint egy gyorstalpalós kozmetikust is. Szóval így tudok választani, de mivel kereskedelmi iskolában érettségiztem így szereztem tapasztalatot kereskedőként is. De ez most nem lényeg.
-Itt a búcsúzás ideje. Fel kell szállnom.A cuccaimat majd utánam külditek így egyeztünk meg. A legfontosabbak most itt vannak. Öcsi legyél még ma is msn-en. Tudok beszélni veletek az utazás alatt, mert van wi-fi a buszon rákapcsolódok és így ingyen beszélünk.
-Rendben tesó hazaérünk feltolom magam. Szeretlek ! Kicsit már most is hiányzol, mert nem tudunk majd veszekedni a Real-Barca meccsek miatt. Nem lesz ki segítsen elmagyarázni nekem a bioszt meg a kémiát! Sőt nem tudok kivel futni . Ez szemétség, de siess azért majd haza. Szeretlek-mondta az öcsém és megölelt.
-Én is szeretlek tökmag.-majd nyomtam egy cuppanósat az arcára.
-Anya apa nagyon szeretlek titeket. Ha nálatok nem a Dávidnál biztosan jelentkezem , vagy kicsi Vivivél.
-Rendben, akkor nem hívunk FBI-t. Csak ha senkinél nem jelentkezel. Nagyon büszkék vagyunk rád!-mondta apukám.- Na gyere picúr had öleljünk meg.- itt újra kinyomták belőlem a szuszt.A mamámhoz fordultam.
-Mama nagyon szépen köszönöm, nem is tudom hogyan háláljam meg neked.
-Nincsmit, azzal, hogy a saját lábadra állsz, nem búslakodsz hanem barátokat szerzel , szerelemre lelsz, és jól teljesítesz az akadémián.
-Ezek meglesznek. Szeretlek Titeket, és egy nagy csoportos ölelésben kötöttünk ki.
-szeretlek Titeket, sziasztok, nemsokára beszélünk!-mondta és felszálltam a buszra.elindítottam az egyik  lejátszási listát a telefonomon. Az első szám ami felcsdült az nem mást volt mint Petey Pablo- Show Me The Money . Nagy kedvencem. Lassan de biztosan elindult a busz, ezzel itthagytam eddigi életem egy új jobb élet felé tartva .